A 3-as és a 37-es főutat Hidasnémeti és Sátoraljaújhely között összekötő útról ágazik el a zsákfaluba vezető út.
Vilyvitány Vily és Vitány egyesítéséből jött létre 1940-ben.
Mindkét település a Vitányi család birtoka volt.
A tanösvény Magyarország legidősebb felszíni kőzeteit, a földtörténeti előidőben (kb. 900 millió éve) képződött kvarcit kőzeteket, permokarbon (285-375 millió éves) homokkövet,
konglomerátumot és csillámpalát, valamint az Ősrög kőzeteit keresztező, a Zempléni-hegység kialakulásakor keletkezett fiatal (11-14 millió éves) riolittufát mutatja be.
Bemutatásra kerülnek a terület kulturális, történelmi és természeti jellemzői: tájház, kálvária, a határsáv erdői.
A geológiai és természeti értékek bemutatása mellett, Vilyvitány község egyik látványossága, egyik turisztikai attrakciója az ősrög.
Az értékek melyeket bemutat a közönség számára, a Zempléni térséget is bemutatják egyúttal, hiszen annak jellegzetes élővilágát és geológiai jellemzőit is megismerheti aki végig járja a tájékoztatótáblákkal is kísért utat.
A tervezett projekt során a helyi tanösvényt bemutató film készült el, melyet olyan szakértő segítségével készítettünk el, aki közreműködött annak kialakításában is.
Géczi István, mint történelem és földrajz szakos pedagógus nem csak a geológiai jelentőségét, de kialakításának körülményeit is ismerteti a filmben, mely a tanösvény egyes állomásait is bemutatja.
Hörcsik József, mint Vilyvitány Község polgármestere is közreműködik, hiszen a térség és ezen belül Vilyvitány szempontjából ő tudja leginkább hitelesen megvilágítani a helyi tanösvény jelentőségét.
Így lesz a tanösvény mind szakmailag, mind társadalmilag bemutatott helyi érték, melyet mostantól sokkal szélesebb körben érhetnek el az érdeklődők.
Vilyvitány-i tájház
Víly és Vitány a Méhes patakon szegélyező domboldalakon települt a XIII. században.
A katolikus Vitány és a református vallású Víly 1940-ben egyesült.
A 2006-ban megnyitott tájház jó módú paraszti család XIX. század végén épült házából került kialakításra.
A hagyományos három osztatú parasztház követi a XX. század elejére jellemző általános elrendezést és a helyi sajátosságokat is.
A ház bejárata a pitvarba (konyha) nyílik, érdekessége a szép bolthajtás és a napjainkig megmaradt szabadkémény.
A konyhai eszközökön, kiegészítőkön (tejköpülő, káposztadézsa, stb.) kívül itt kerültek elhelyezésre a szőlőművelésre utaló eszközök (pl. szőlőprés, lívó, puttony) és a kézi malom is.
A pitvarból nyílik az utcafront irányába a tisztaszoba, vagy ahogy településünkön mondták, az elsőház.
Ennek érdekessége, hogy magán viseli a katolikus Vitány és a református Víly berendezési jellegzetességeit.
A magasan felvetett ágy felett a katolikus berendezésre utaló "szent sarok" került kialakításra.
A református házakban ezt családi, esküvői, katona képekkel vagy az uralkodó párt ábrázoló olcsó másolatokkal pótolták. Mi ezt a bejárattal szemben helyeztük el.
Az általánosan előforduló berendezési tárgyakon túl (komód, karosláda, asztal, lisztesláda, stb.) kiemelt helyet foglalnak a szövés-fonással és a fa feldolgozásával kapcsolatos eszközök.
Ennek oka, hogy a szántóföldek rossz minősége miatt megélhetésük biztosítására a nők elsősorban szövéssel, a férfiak erdőgazdálkodással, ács-, asztalosmunkákkal foglalkoztak.
Az 1980-as években az asszonyok még évi rendszerességgel használták a szövés kellékeit.
Tájházunkban a munkára kész eszközöket minden vállalkozó szellemű érdeklődő kipróbálhatja.
A pitvarból nyílik a harmadik helyiség, a lakószoba vagy helyi szóhasználatban a hátsóház.
Ennek berendezése az 1950-60-as évek hangulatát idézi. Ez a szoba az egzotikumot kedvelő turisták számára készült, "kulcsos ház"-ként üzemel.
Az itt szállást foglaló vendégek komfortérzetét fokozza a pitvarban "koridegenként" elhelyezett gáztűzhely, hűtőszekrény és a lakóházhoz kívülről simuló modern fürdőszoba, mosdó.
Reméljük, hogy képeink megtekintése után Önöket is köszönthetjük a vilyvitányi tájházban.